4 NOVEMBER 2014

WESTERN BALKAN COMMITTEE » CHAMBER EVENTS » 4 NOVEMBER 2014

 

Business climate in Serbia – economicforum

 

On November 4, 2014, an economic forum “Business climate in Serbia – economicforum”was organized by Western Balkan Committee (WBC) of the Hungarian Chamber of Commerce and Industry (HCCI) with 50 participants with the cooperation of the Hungarian Ministry of Foreign Trade and Affairs (MoFA) and the Embassy of Serbia.

Presenters were:

  • Mr. Attila Galambos, president of the WBC of HCCI;
  • Mr. OttóKismárton, Councellor of the Embassy of Serbia – had a detailed presentation regarding the investment climate in Serbia and in the region;
  • Mr. FerencKékesi, Head of Department of MoFA, Department of Western Balkan, presented the main statistics of trade relations between Hungary and Serbia and areas of special interest;
  • Mr. László Balogh, Director of Foreign trade of the Hungarian National Trade House (Magyar NemzetiKereskedőházZrt., MNKH) has presented MNKH’s roles and responsibilities, network in the region and its main goals;
  • Ms. Mária Sebestyén, regional director of Marso Kft, has shared their experience gained in Serbia.

 

 

Üzleti környezet Szerbiában - gazdasági fórum

 

Az MKIK Nyugat-balkáni Tagozata „Üzleti környezet Szerbiában” címmel gazdasági fórumot szervezett mintegy 50 fő részvételével a Külgazdasági és Külügyminisztérium valamint a budapesti Szerb Nagykövetség közreműködésével.

Galambos Attila, a Tagozat elnökének köszöntőjét követően Kismárton Ottó, a Szerb Nagykövetség követ-tanácsosa Szerbia üzleti környezetéről tartott előadást. Szerbia gazdasági mutatói közül kiemelte, hogy az ország külkereskedelmi forgalma 2013-ban 35,16 mrd USD-t tett ki, legjelentősebb külkereskedelmi partnerei Németország, Olaszország, Bosznia-Hercegovina, Románia valamint Oroszország. Magyarország a szerb importban az 5., míg az exportban a 11. helyet foglalja el. A két ország közti külkereskedelmi forgalom 2013-ban a szerb statisztika szerint elérte az 1,415 mrd USD-t, mely 9,58%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A két ország együttműködése kapcsán beszélt a Belgrád – Budapest és a Szabadka – Szeged - Baja vasútvonalról, a „Déli Áramlatban” valamint az oktatás és a kultúra területén megvalósuló együttműködésről. Magyarország a 15. legjelentősebb beruházó Szerbiában, a piacon jelenlévő fontosabb magyar cégek az OTP, a Masterplast, a MOL, a Fornetti valamint a Pontitech. A szerb befektetési környezet előnyei kapcsán kiemelte a politikai stabilitást, a jó kétoldalú kapcsolatokat, Szerbia tranzit jellegét, a versenyképes munkaerőt, a jó oktatási rendszert, a kedvező adórendszert (15%-os a nyereségadó, 20% az ÁFA), a vámmentes övezeteket, az egyszerű cégbejegyzést (5 nap alatt elintézhető) valamint a vámmentes export lehetőségét Oroszországba, Fehéroroszországba és Kazahsztánba. Előadása végén további együttműködési lehetőségként megemlítette az energetikát (megújuló energia, biomassza, geotermikus energiahasznosítás), a mezőgazdasági twinning projekteket, az autóipart, a gépgyártást valamint a turizmust.

Kékesi Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Nyugat-Balkán Főosztályának vezetője Magyarország és Szerbia bilaterális gazdasági kapcsolatairól elmondta, hogy Szerbia Magyarország meghatározó kereskedelmi partnere a Nyugat-Balkánon, de a többi szomszédos országgal meglévő kereskedelemhez képest a Szerbiával folytatott kereskedelem alacsonyabb mértékű. A magyar export mintegy 52%-át adják a magasan feldolgozott termékek, kimagasló arányt képviselnek az energiahordozók (40%), az importban szintén jelentős tételt képviselnek az energiahordozók (47%), a magasan feldolgozott termékek (24%) valamint az élelmiszeripari termékek (13%). A magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok közt megemlítette a közlekedést és az infrastruktúra-fejlesztést, a gyógyszeripart, az autóipart, a mezőgazdaságot (mezőgazdasági gépek, vetőmagok, vegyszerek) valamint az élelmiszeripart.

Balog László, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) külpiaci igazgatója a Kereskedőház szerepéről, feladatairól beszélt és bemutatta a szervezet irodahálózatát. Az MNKH Zrt.-t a Magyar Állam hozta létre, kisebbségi tulajdonosa a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Az MNKH Zrt. célja, hogy tevékenységével új piacokat, új lehetőségeket nyisson meg a magyar vállalkozások előtt, továbbá hogy elősegítse a hazai és külpiaci partnerek egymásra találását valamint a hazai vállalatok exporttevékenységének elindítását, és maximalizálja a magyar termékek, szolgáltatások kivitelét az újonnan megnyitott piacokra. Az MNKH felkutatja azokat a hazai vállalkozásokat, akiknek a termékei, szolgáltatásai a külföldi piacokon is versenyképesek lehetnek, illetve a külpiaci kereskedőházakon keresztül felméri a piaci igényeket. A Kereskedőház eddig 16 országban nyitott irodát (a Nyugat-Balkánon Macedóniában és Montenegróban), és célja, hogy 2014 év végére 25 országban legyen jelen.

A Marso Kft. képviseletében Sebestyén Mária, régióvezető osztotta meg a résztvevőkkel a cég Szerbiában szerzett üzleti tapasztalatait. A 100% magyar magántulajdonban levő cég 1990-ben alakult és mára a magyar abroncspiac vezető nagykereskedelmi vállalata és szervizhálózata lett. Szerbiában Marso Gume d.o.o néven jegyezték be cégüket 2013 áprilisában. Középtávú céljaik közt szerepel ismertségük illetve nagykereskedelmi szerepük megerősítése 2014-re. Sebestyén Mária a jogi környezet kapcsán megerősítette, hogy a cégbejegyzés valóban csak pár napot vett igénybe és hozzátette, hogy minimum 500 EUR törzstőke (alapításkor akár 0 €, max. 3 éven belül 100%) és székhely is szükséges a bejegyzéshez (amely átmenetileg lehet egy ügyvédi iroda címe is). Megemlítette továbbá, hogy a szerb ügyvédek listája elérhető (magyarul beszélő) az interneten, illetve hogy a szerb Társasági Törvény előírásai hasonlóak a magyarhoz. A cég tapasztalatai kapcsán arról beszélt, hogy az internetes értékesítés még nem olyan elterjedt, mint itthon, ami jó lehetőség a MarsoGume számára és felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbiában fontosak a személyes kapcsolatok a vevőkkel. A piaci nehézségek kapcsán megemlítette a készpénzhiányt és a késedelmes fizetést valamint a nehézkes vámeljárást.

A fórum végén Galambos Attila ismertette a 2015. évre tervezett programokat, megemlítve a Budapestre tervezett magyar-montenegrói és magyar-macedón üzletember-találkozót, az Albániáról szóló fórumot valamint egy albán kiállításhoz kapcsolódó üzleti delegációt.

A számos vállalkozó mellett a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar-Szerb Üzleti Tanács képviselői is részt vettek a rendezvényen.