23 APRIL 2015

Albánia tagja a NATO-nak, a CEFTA-nak és a WTO-nak, és 2014 óta EU-tagjelölti státusszal rendelkezik. Az albán kormány nagy hangsúlyt fektet a korrupció felszámolására, a KKV-k támogatására, finanszírozására valamint az állami és a magánszektor kapcsolatának fejlesztésére. 2014-ben az albán gazdaság minden szektorában növekedés volt tapasztalható, az államháztartási hiány a GDP 2,2%-át tette ki 2014 első hét hónapjában. Az IMF előrejelzése szerint 2015-ben 3%-os gazdasági növekedés várható. Az albán kormány további célja az export növelése és a befektetések ösztönzése a bányászat, a termelés, az infrastruktúrafejlesztés, az energetika, a környezetvédelem, a turizmus valamint az élelmiszer-feldolgozás területén. Nagykövet asszony megemlítette, hogy a közelmúltban alakult meg a Gazdasági valamint a Befektetési Tanács, mely a külföldi befektetőknek nyújt segítséget. A regionális projektek közül kiemelte a Blue Highway elnevezésű projektet, és említést tett vasútfejlesztési, energiabiztonsági (Transz-adriai és Jón-adriai gázvezeték) és turisztikai projektekről. Nagykövet asszony pozitívumként említette a kedvező politikai környezetet, a fiatal, szakképzett munkaerőt, az egyszerűsített áfa-visszatérítést, a jogi és adminisztratív ügyek online intézésének lehetőségét, a gyors, 1 eurós cégbejegyzés lehetőségét, valamint hogy a kormány 10%-ról 7,5%-ra csökkentette a kisvállalkozások és 10%-ra a nagyvállalatok társasági adóját. Magyarország és Albánia együttműködésének vonatkozásában megjegyezte, hogy Albániának fontosak hazánk tapasztalatai a megújuló energiák és a környezetvédelem valamint a fenntartható turizmus terén. Galambos Attila hozzátette, hogy Albániában kiváló a banki infrastruktúra, nincs devizakorlátozás, a lek árfolyama pedig stabil és kiszámítható.

Dr. Császár Tibor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Nyugat-Balkán Főosztályának osztályvezetője a magyar – albán gazdasági kapcsolatokról szóló előadásában kiemelte a két ország földrajzi közelségének, hasonló történelmének fontosságát az együttműködés vonatkozásában. A ’90-es évektől jó a politikai kapcsolat a két ország között, az albánok nyitottak a magyar cégek felé, és Magyarország támogatja Albánia európai uniós törekvéseit. Magyarország célja érdemi gazdasági jelenlét megteremtése Albániában, az albán statisztika szerint ugyanis jelenleg 26 magyar cég van jelen az országban. A kétoldalú áruforgalmat - mely kb. 50 millió eurót tesz ki éves szinten - lassú növekedés jellemzi. A külkereskedelmi egyenleg Magyarország szempontjából pozitív, a teljes áruforgalom 90%-át az export teszi ki, mely korszerű összetételű, 45%-át a feldolgozott termékek, 33%-át a gépek és szállítóeszközök, 22%-át pedig élelmiszeripari termékek, italok és dohányáruk adják. Nagyobb cégek számára a villamos energia, a vízierőművek, a vasútépítési, mezőgazdasági és kikötő fejlesztési tenderek jelenthetnek üzleti lehetőséget, míg a KKV-k a gabona, gyógyszerek, gépek, berendezések, feldolgozott élelmiszerek valamint a korszerű fogyasztási cikkek exportjában érhetnek el eredményeket.

Ambrus – Rákos Tímea, az albán Altimex cég társtulajdonosa cégük Albániában szerzett tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel. A céget 2008-ban jegyezték be, garázskapuk gyártásával, forgalmazásával foglalkoznak, azóta viszonteladói hálózat kiépítését is megkezdték. Tapasztalataik szerint az albánok vendégnek tekintik a külföldieket és különösen kedvelik a magyarokat, munkáikat nagyrészt kifizették. Azonban felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes ajánlatot kérni több szolgáltatótól is helyi partnereken keresztül, hogy megéri jó könyvelőt fogadni (magasak a büntetések) valamint hogy a szerződéseket közjegyző előtt javasolt megkötni. Albániában javul a jogbiztonság, a kormányváltás óta felgyorsult az EU-val való jogharmonizáció, a kormány sokat tesz a korrupció visszaszorításáért, korszerű az ellenőrzés a határokon, a fejlődés felgyorsult (pl. online pénztárgéprendszer működik négy éve, sok az építkezés). Az üzletkötésnél figyelembe kell venni az itthonitól eltérő üzleti szokásokat: az ajánlatkérésre gyorsan kell reagálni, és az ajánlatban célszerű csak a végösszeget feltüntetni. Albániát más nemzetek is felfedezték már, így jelen vannak németek, olaszok, törökök, kínaiak, de vannak még a magyarok számára is kiaknázatlan üzleti lehetőségek, többek között a turizmusban.